A baba-mama pszichoterápiák gyakorlata

A kisgyermekek pszichopatológiáját leginkább akkor érthetjük meg, ha egyidejűleg két terület felől közelítünk hozzá: az intrapszichés és az interrelációs területről. Ez a kettős látásmód az együttes baba-mama terápiákban tud érvényre jutni: az anya az asszociációin keresztül felszínre hozza a gyermekre vetülő kapcsolati konfliktusait; és az ezzel párhuzamosan zajló anya-gyerek interakciók megjelenítik ezeket a konfliktusokat. A terapeuta arra a találkozási pontra fókuszál, amely az anyai konfliktus és a gyermek ébredő működésmódja, valamint a kölcsönös viselkedéssel (interagi) együtt járó intrapszichés működés mentén jön létre. Technikája ettől, a post partum során alapvető szerephez jutó, sajátosan dinamikus pszichés mechanizmustól függ. Megkíséreljük ebben a könyvben a baba-mama együttes terápiák bemutatását, ezek technikáját a korai pszichés kórképek határozzák meg: feltárjuk, hogy a baba-mama diád még igen bizonytalan, a külső és belső hatásokra bámulatra méltóan érzékenyen reagáló rendszer, amely a pszichés változások gyakorlatának és elméletének nagyszerű bizonyítéka. Gyakran találkozunk jelentős változásokkal a rövid együttes terápiák során, melyek technikáját esetismertetéseken keresztül mutatjuk be. Ezeknek a terápiáknak a hatékonyságát és korlátait a terápiás változásokat értékelő vizsgálatokon, az indikációkkal kapcsolatos vitákon, valamint a terápiás kudarcok ismertetésén keresztül mutatjuk be.